A halál kilovagolt Perzsiából

2018. március 31. // Trafó (Budapest)
2017. december 13-14. // Trafó (Budapest)

„Íme, a rettenetes üres, fehér papír, amire írnom kell.”

Hajnóczy Péter – Nádas és Esterházy mellett – az ún. „Péterek” nemzedékének tagja, a magyar posztmodern prózafordulat megkerülhetetlen alakja. 1979-ben íródott kultregényének főszereplője az alkotómunka gyötrelmeivel, az identitás szorongató képlékenységével, az alkohol és az önpusztítás iránti legyőzhetetlen vággyal küzd. Akárcsak a 75 éve született és 38 éves korában májzsugorodásban elhunyt Hajnóczy. A regénybéli író tudatfolyamában a fiatalkori emlékek iránti nosztalgia, az alkoholmámoros képzelgések, a jelenben érzett elviselhetetlen magány és szeretethiány váltják egymást.  Álom és ébrenlét, képzelet és valóság határán egyensúlyozva, badacsonyi szürkebarát és ásványi anyagokban gazdag szikvíz segítségével igyekszik túlélni a rendszerváltás előtti mindennapok szorítását, a pontos megfogalmazásra és önkiteljesedésre való törekvés lehetetlenségét.

Szenteczki Zita színházrendező és Juhász András intermédia-művész közös produkciója, A halál kilovagolt Perzsiából budapesti színházi bemutatója, valós idejű színpadi játék filmes eszközökkel.
A szereplők – színészek, táncosok, performerek, zenészek és operatőrök – egyszerre írják, játsszák és rendezik az előadást, többfunkciós színpadi jelenlétük a műfajok közötti határok elmosását és a Hajnóczy-féle irodalmi polémia színpadi megjelenítését szolgálja. A DoN’t Eat Group saját fejlesztésű hegesztőprojektoros vetítőrendszerének és az ismétlődésen alapuló loop-technika felhasználásával az alkotók az emlékezés mechanizmusának, a művészi alkotómunka és a vele járó delíriumos látomások színpadi megjelenítésére tesznek izgalmas kísérletet.

„Végül a halott várost látta. Nemcsak látta: de ott bolyongott a mustársárga házak, félig és teljesen összeomlott házak labirintusában; Á.-t, a feleségét kereste. A menedéket nyújtó szoba, az íróasztal, az óra, a rejtett és el nem rejtett üvegek szintén eltűntek, érezte, mindörökre. (…) A férfi valahogy tudta, hogy az ismeretlen várost egykor perzsák lakták, és egy háború százharminc évvel ezelőtt pusztította el. A naptól mustársárgán villogó házak romjai a legkülönbözőbb geometriai formákat öltötték. A férfi hol a sárga porban botladozott a sárga kövek között, hogy átjutva a városon találkozhassanak a feleségével, hol felülnézetben látta a várost és önmagát is, ahogy botladozik a romok labirintusában; ilyenkor látta, túl a városon, a bokrok vagy fák zöld síkját. Talán édesvíz is van ott, gondolta, mert ajka cserepes volt, torka száraz, s nagyon szomjazott, talán ott vár rám a feleségem. (…) Menni és kapaszkodni fog, amíg csak meg tud állni a lábán.” /A halál kilovagolt Perzsiából/

Rendező: SZENTECZKI Zita, JUHÁSZ András
Előadók: JANKOVICS Péter, TAKÁCS Katalin, RAINER-MICSINYEI Nóra, HADI Júlia, DIÁK István, RAUBINEK Lili, LÉVAI Viola, SZABÓ Mátyás Péter
Koreográfus: HADI Júlia
Dramaturg: BÍRÓ Bence
Operatőr: TÁBOROSI András, MAYER Bernadette
Zeneszerző: SŐRÉS Zsolt
Fénytervező: BÁNYAI Tamás
Díszlet: DIÁK István
Media design: JUHÁSZ András
Boom: JÁVORKA Ádám
Videó technika: Vivid Illusions
Fény: DÉZSI Kata
További alkotók: SZABADOS Luca, VAVRA Júlia
Produkciós asszisztens: KÖVÉCS Luca
Kreatív menedzsment: KOVÁCS Andrea / Let it Be! art agency
Külön köszönet: MATIS Lilla, VÉGH Ágnes, GARA Bernát, VÁRHEGYI István, NAGY Géza, Bakelit Multi Art Center, Artus Stúdió
Koproduckiós partner: FÜGE Produkció, Budapest Városarculati Nonprofit Kft, Budapest Főváros Önkormányzata, NKA

A produkció a Budapest Főváros Önkormányzata által meghirdetett Staféta program keretében valósult meg.

 
interjúk:
 
Képgaléria: